Noha az „ingyen pénz” ígéretével sok csaló oldal is előáll (ezek általában arról ismerhetők meg, hogy irreálisan magas jövedelmekkel kecsegtetnek), léteznek stabil, ténylegesen is működő, a kifizetéseket rendszeresen teljesítő oldalak is (pl. Neobux, Clixsense).
A PTC-oldalakon történő regisztráció lehetőségét igénybe vevő magánszemélyek bevételszerzése a „hagyományos” bevételszerző tevékenységekhez képest atipikusnak tekinthető. A magánszemélynek a hirdetési folyamatban betöltött szerepe lényegében az, hogy a PTC-oldal által a szerződő partnerei (a hirdetésüket terjeszteni kívánó oldalak) javára kifejtett hirdetési szolgáltatásban „fogyasztóként” jelentkezik.
A PTC-oldal arra vállal kötelezettséget, hogy a partnerei hirdetését meghatározott számú potenciális fogyasztóhoz eljuttatja. A PTC-oldalak működésének az az alapgondolata, hogy a hirdetési szolgáltatás egy megtekintőre jutó költségei előre kalkulálhatók. E költség ismeretében a PTC-oldal a tevékenységet akkor is nyereséggel végezheti, ha a kiadások egy részét - hirdetés-megtekintésenként 0,1-1 cent közötti összeget - az oldal közvetlenül a megtekintő részére fizeti ki. E költség tehát annak biztosítása érdekében merül fel, hogy a regisztrált személyek garantáltan megtekintsék a hirdetést.
Tényleges „szolgáltatásnyújtás” tehát csak a PTC-oldal és a hirdető vállalkozások viszonylatában érhető tetten. A magánszemély nem tekinthető a PTC oldal olyan teljesítési segédjének („alvállalkozójának”), aki a szolgáltatás nyújtásában közreműködik. A magánszemély a folyamatban ténylegesen végső fogyasztóként van jelen, annak ellenére, hogy ezen minőségét tőle „megvásárolják”.
Az Szja tv. 1.§ (3) bekezdése szerint - amennyiben törvény kifejezetten másként nem rendelkezik - a magánszemély minden jövedelme adóköteles.
Az Szja tv. alkalmazásában a magánszemély négy alapvető kategóriában szerezhet jövedelmet: ún. nem önálló tevékenységre tekintettel; önálló tevékenység útján; az előzőekbe nem sorolható egyéb bevételként; illetve a törvényben meghatározott elkülönülten adózó jövedelmek formájában:
Nem önálló tevékenységnek az Szja tv. 24.§-ában felsorolt jogviszonyokban - többek közt munkaviszonyban és más foglalkoztatásra irányuló jogviszonyokban (köztisztviselői, közalkalmazotti, szolgálati jogviszonyban), társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjaként stb. - végzett munka minősül.
Azon tevékenységek, melyek nem sorolhatók a nem önálló munka körébe, ún. önálló tevékenységnekminősülnek [Szja tv. 16.§]. Az önálló tevékenység lényegét tekintve valamely más személy javára ténylegesen kifejtett olyan szolgáltatói tevékenységben (termékértékesítésben, szolgáltatásnyújtásban) nyilvánul meg, amely a magánszemély tartós, tevékeny közreműködését kívánja meg.
Az önálló tevékenység bevételét az Szja tv. 28.§-a szerinti ún. egyéb jövedelmektől az különbözteti meg, hogy ez utóbbiak olyan eseteket foglalnak magukban, amelyek a bevételt megszerző személy aktivitását nem kívánják meg, hanem a bevétel megszerzésére pl. más jogviszonyon alapuló járulékos jogosultság alapján vagy olyan egyéb körülmények alapján kerül sor, amelyek a magánszemély vagyonában passzív vagyonnövekedést eredményeznek.
Az elkülönülten adózó jövedelmek típusait a törvény tételesen sorolja fel [Szja tv. Harmadik rész X-XV. Fejezet].
| Iratkozz fel PTC-hírek hírlevelünkre és nyerj. FELIRATKOZÁS ITT. |
A 3.2. pontban már említett Önálló vállalkozások tevékenységi jegyzéke (ÖVTJ kód) szerint a ’Hirdetések elolvasása’ - a jegyzék jelenleg hatályos állapota szerint - elnevezés szerint nem sorolható be tevékenységként(ellenkező esetben ad absurdum egyéni vállalkozóként vagy társas vállalkozás formájában is végezhető lenne).
A PTC-oldalak útján szerzett bevétel a megszerzésének körülményei alapján - kiemelve, hogy nem mutatja az önálló tevékenység jegyeit, mivel a magánszemély nem fejt ki szolgáltatásnyújtásként értékelhető tevékenységet - a fenti kategóriák közül leginkább az egyéb jövedelmek kategóriájába sorolható be.
Az elmondottakból következően a magánszemélynek nem kell adóalanyként (ún. „adószámos magánszemélyként”) bejelentkeznie és adószámot kérnie, illetve - végső fogyasztóként - nem válik az általános forgalmi adó alanyává sem (számlaadásra nem lesz kötelezett).
Az egyéb jövedelem az összevont adóalap részeként adóköteles. A jövedelemből az adóalapot az adóalap-kiegészítés szabályának figyelembe vételével kell megállapítani. A 2012-es adóévtől az összes jövedelem 2 millió 242 ezer forint feletti részét kell az adóalap-kiegészítéssel növelni („szuperbruttósítani”), melynek eredményeként a jövedelem 1,27-szeresét kell adóalapnak tekinteni. Az adó mértéke az adóalap 16%-a.
Az összevont adóalap adóját adóelőlegként kell megfizetni. Ha a bevétel juttatója nem belföldi illetőségű, s ezért az Art. 178.§ 18. pontja szerint nem minősíthető olyan kifizetőnek, aki az adóelőleg-levonásra kötelezhető lenne, akkor az adóelőleget a magánszemélynek kell negyedévente, a negyedévet követő hónap 12. napjáig megfizetnie.
Ha a kifizető belföldi illetőségű, az adóelőleg megállapítására és levonására (befizetésére) a kifizető köteles.
A járulékkötelezettségek a Google AdSense regisztrációval kapcsolatban az előző pontban már részletezettekhez hasonlóan alakulnak: a fentiek szerint a PTC oldalakon való regisztráció sem tekinthető olyan „munkavégzésre irányuló jogviszonynak”, amely alapján a magánszemély „személyes munkavégzésre” lenne köteles, ezért a magánszemély ebben az esetben sem válik biztosítottá, és nem kell a Tbj. szerinti járulékokat fizetnie, hanem ezen jövedelmet is az egészségügyi hozzájárulás (eho) terheli.
Hasznos volt a cikk? nyomj egy lájkot, hogy mások is értesüljenek róla.
